Magyar pincészetek
Etyek - Budai borvidék
Az Etyek – Budai borvidék története egészen az Árpád-házi időkig nyúlik vissza. Már ekkor is a minőségi szőlőtermesztés jellemezte a területet, épp ezért az itt élő emberek egyik fő megélhetési forrásává vált. A török hódoltság alatt a fehérbor készítése háttérbe szorult, helyét felváltotta a vörösbor. A 19. század közepén aztán a borfogyasztási trendek megváltozásával újfent előtérbe kerültek a különböző fehérbor fajták a területen. A rendszerváltás előtti 100 évben a terület nem volt hivatalosan elismert borvidék, köszönhetően egy filoxéra járványnak, mely a teljes szőlő állományt kipusztította.
1990-ben kapta meg újból a bortörvény szerinti borvidéki besorolást. A borvidéknek 3 hegyközsége van: az Etyeki,- a Budai- és a Velencei-tó körzeti hegyközség.



Kunsági borvidék
A kunsági borvidék Magyarország legnagyobb borvidéke, mely az Alföldön található. A korai bortermeléskor a futóhomok megkötése miatt ültették a szőlőtőkéket. Talaja mezőségi és réti talaj, amelyre rátelepedett a meszes homok. Az itt készülő borokat homoki bornak is szokás hívni, mely a mindennapi borfogyasztás alapját adja.


Villányi borvidék
Magyarország legdélebbi borvidéke Villány, melyet egyedi klímája tesz különlegessé a borkészítők és borkedvelők körében. Ez hazánk legnaposabb vidéke, szubmediterrán éghajlatát a meleg, száraz nyár és a hosszú tenyészidő jellemzi. A terület egyediségét az időjárás mellett a talaj keveredése (mészkőre rárakódott vörös agyag és lösz) adja. Ez a két tényező egyedülállóan kedvező feltételeket biztosít a magas színvonalú szőlőtermeléshez.









Badacsonyi borvidék
A Badacsonyi Borvidék különleges éghajlattal és területi adottságokkal rendelkezik. A borvidék éghajlatát elsősorban a Balaton határozza meg, aminek köszönhetően a déli és dél-nyugati lejtőkön szubmediterrán jellegű klíma alakult ki. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérséklet szélsőséges ingadozását, biztosítja a magas páratartalmat. Sok a napsütés, és a badacsonyi hegynek köszönhetően a vidék védett az északi széltől.
Talaja helyenként lösz, de a hegytető felé haladva a bazalt és a bazalttufa lesz a meghatározó. A bazalt elnyeli a nap melegét, majd éjszaka visszasugározza a szőlőtőkékre, így védve az ültetvényeket az éjszakai nagymértékű lehűlésektől.


Tokaji borvidék
A Tokaji borvidéken már több százéves hagyománya van a borkészítésnek, ez a világ első zárt borvidéke. Klímájának kialakulásában fontos szerepe van a hegyek és a folyók által alkotott védett területnek. A nyár meleg, napos, az ősz hosszú és száraz. Az aszúsodáshoz elengedhetetlen nemespenész kialakulását az őszi páraképződés segíti elő. Ismertségét az aszú bor hozta meg számára. A vulkanikus alapkőzet miatt a tőkékről erős savgerinccel bíró, ásványi anyagokban gazdag bor készíthető.




Szekszárdi borvidék
A szekszárdi borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke. A szőlőtermesztés hagyományai egészen a római időkig nyúlnak vissza a területen. A napfényben gazdag tájon – részben a mediterrán jellegű hatásoknak, részben pedig a könnyen felmelegedő, világos színű lösztalajnak köszönhetően – kitűnő vörösborok készülnek. A bortermelést alapvetően a nemzetközi, illetve magyar fajtákból készített nagy testű, magas csersav- és alkoholtartalmú vörösborok jellemzik. A legismertebb borfajta a több bor házasításával készülő szekszárdi bikavér.








Nagy-Somlói borvidék
A Nagy-Somlói borvidék Magyarország legkisebb területű történelmi borvidéke. A területen a római korban kezdtek gazdaságilag is jelentős mértékben szőlőt termelni. A Somló egyedülálló abból szempontból, hogy nem csak a déli, hanem az északi - északkeleti oldalán is alkalmas a minőségi szőlőművelésre.
A borvidék ültetvényeinek a talaja messze nem homogén, sem a felszínen, sem pedig az alatt. Akár egymástól néhány méter távolságra is meglehetősen különböző talajadottságokat találunk, de a talaj egyes rétegei és tápanyag ellátottsága is eltérő.
A Somló hegy a fehérszőlők termőterülete, a legelterjedtebb fajta az olaszrizling, emellett a jellegzetes somlói fajták a juhfark, furmint, hárslevelű, tramini.

Balatonfüredi - Csopaki borvidék
A Badacsonyi borvidékkel szinte megegyező klímájú kontinentális, szélsőségektől mentes éghajlat jellemzi a borvidéket. A terület elsősorban fehérbor szőlőiről híres, vörösbort többnyire a Tihanyi-félszigeten termelnek.
Alapvetően két tájegységet különböztethetünk meg a borok stílusa szerint – az egyik a Balatonfüredi tájegység, ahol a borok testesebbek, tüzesebbek. A másik a csopaki rizlingek vidéke, ahol finom, lágy, könnyedebb kategóriájú borok készülnek.



Balatonboglári borvidék
A Balaton déli partján fehér- és vörösbor termelése is folyik. A domboldalak szőlőire jó hatással van a tó közelsége, amely sekélyebb itt, mint az északi parton, így viszonylag gyorsan felmelegszik, s ez kedvező mikroklímát teremt. A borvidéken a hagyományos magyar fajták és a népszerű világfajták is jelen vannak. A belőlük készült borok többnyire könnyed, gyümölcsös aromájú italok. Újabban megjelentek a vörösborok is, de a fehér még mindig nagyjából kétharmados túlsúlyban van. Jellemző fajták: királyleányka, rajnai rizling, chardonnay, kékfrankos, cabernet sauvignon, merlot.



Soproni borvidék
A soproni borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke. A szőlőtermesztés hagyománya egészen a római időkig nyúlik vissza. A terület legnagyobb részében vörösbort készítenek, elsősorban a kékfrankos szőlőfajtából, de számos nemzetközi fajta is meghonosodott a borvidéken. Változatos a borvidék talaja. Sok helyütt meszes, emiatt az itteni borok tanninban gazdagok. Klímája szubalpin, melyet fagymentes tavasz, hűvös nyár, a túlérésnek kedvező napos ősz és csapadékos enyhe tél jellemzi. A nyár a borvidékeink közül itt a legcsapadékosabb, a telek viszont enyhébbek és gyakori a szél.



Egri borvidék
Az Egri borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke. A borvidékre jellemző, hogy a tavasz viszonylag későn jön el, és a tenyészidő elég rövid. Éghajlata hűvös, viszont szőlőtermesztéshez kiváló mikroklímával rendelkezik. A csapadék kevés, és rossz eloszlású. Az egri borok közül kiemelkedik magasan az Egri Bikavér. A legenda szerint a török időkben az egri várat védő katonák ettől az italtól kaptak újra erőre, és verték vissza az oszmán túlerőt. A Bikavért több szőlőfajta borának házasításából hozzák létre. A területre jellemző szőlőfajták: olaszrizling, chardonnay, leányka, kékfrankos, merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon, pinot noir.



Mátrai borvidék
A Mátrai borvidék Magyarország történelmi borvidéke és az ország 22 borvidéke közül területi nagysága alapján a második legnagyobb. A Mátra védettséget biztosít az északi szelektől, cserébe a csapadék nagy részét is felfogja. Emiatt a kettős hatás miatt alakult ki a szőlőtermesztéshez elengedhetetlen mikroklíma. Az itt termelt borok a friss, virág és gyümölcs illatukról híresek.
A szőlőfajták közül az olaszrizling, leányka, muscat ottonel, szürkebarát, sauvignon blanc és chardonnay kiemelkedő.
